Minden a helyére kerül. Csak még nem egyszerre.

A hangtálak már itt vannak. A hangok megszülettek. A tapasztalás folyamatosan érkezik.

...

A tér viszont még formálódik.

Falak, fények, csendek… lassan rendeződnek köré.

Most ez az időszak van. Amikor nem kifelé adok, hanem befelé rendezem mindazt, amit majd egyszer tovább lehet adni. Nem sietek. Mert amit a csendből hozunk, annak ideje van.

És amikor minden a helyére kerül, nemcsak hangfürdő lesz. Hanem megélt tér.

Addig is: figyelek. Hangolok. Csendben készülök.